PÁLYÁZATKERESŐ ÉS PÁLYZATI INFORMÁCIÓS SZAKPORTÁL ( WWW.PAKE.HU )
munkaugyes@mtmail.hu|Oldaltérkép

Pályázatkereső.huPályázatkereső.hu

Összes pályázat: 2340 Érvényben levő: 36

PÁLYÁZAT KERESÉS:  RÉGIÓ »   kinek szól »   Keresendő szöveg » 


VEKOP - VERSENYKÉPES KÖZÉP-MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM

7128 olvasó

Megjelent 2013. december 16-n, hétfőn

A program Tervezés alatt áll, nem végleges!

A Közép-magyarországi régió (KMR) Magyarország legfejlettebb régiója, 2010-ben hazánkban, régiós szinten egyedül Közép-Magyarország GDP-je haladta meg (8,5 százalékkal) az uniós átlagot. Annak ellenére, hogy a KMR az ország területének mindössze 7,4 százalékát adja, itt él a teljes népesség közel 30százaléka (2012, KSH). A hazai foglalkoztatottak közel egyharmada Közép-Magyarországon dolgozik, és itt állítják elő a teljes hazai GDP értékének csaknem felét (KSH, 2010). A 2014-2020-ra vonatkozó Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) a rendelkezésre álló forrásokat három területre koncentrálja. Ez a három fő terület a következő:

1. a regionális gazdasági teljesítmény fenntartható módon történő növelése (tudásgazdaság, kreativitás, innováció),

2. a közösségi infrastruktúra fejlesztése,

3. a foglalkoztathatóságot segítő társadalmi környezet fejlesztése.

Ezzel biztosítjuk Magyarország egyetlen „fejlettebb” régiójának további fejlődését, gazdasági versenyképességének további növekedését illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését.

A KMR-t két NUTS 3 szintű közigazgatási egység alkotja: Budapest és Pest megye. Budapesttel szemben Pest megye átlagos fejlettsége jóval alacsonyabb, emellett magát Pest megyét is markáns belső egyenlőtlenségek tagolják.

A Közép-magyarországi régió speciális helyzete megköveteli, hogy párhuzamosan foglakozzunk egy fejlett terület kihívásaival és találjunk megoldást egy, a konvergencia régiók problémáival szembenéző terület nehézségeivel. Ezt a helyzetet, azaz a régión belüli egyenlőtlenség szintjét, jól jellemzi, hogy míg a fővárosban az egy főre jutó GDP az országos átlag 2,3-szerese (2010, KSH), addig Pest megyére vonatkozólag ez az adat nem éri el a 0,8-at (79,7 százalék). Az egy lakosra jutó beruházási összeg Budapesten kétszer akkora, mint Pest megyében. A Közép-magyarországi régió összes K+F ráfordításának 95 százaléka Budapesten valósul meg (2011, KSH). Az infrastruktúra kiépítettségében és használatában is jelentősek az eltérések a főváros és Pest megye között. Az Információs és kommunikációs technológiák (IKT) infrastruktúra kiépítettsége mindkét területegységben megfelelő, ugyanakkor az internet előfizetések népességre vetített száma 65 százalékkal magasabb Budapesten, mint Pest megyében.

Figyelembe kell vennünk továbbá, hogy Pest megyén belül is jelentősek a különbségek a Budapest agglomerációjához tartozó települések és az egyéb Pest megyei települések fejlettségi mutatói között. Pest megyében a gazdasági szereplők régión belüli súlya az agglomerációra koncentrálódik, a munkavállalók 79,6 százalékát itt foglalkoztatják.

A munkanélküliségi ráta az agglomeráció településein alacsony, a zónán belül mindössze három olyan település van, amely a településállomány legkedvezőtlenebb helyzetű negyedébe tartozik. Magas munkanélküliséggel sújtott településeket Pest megye külső részén, főként a keleti, dél-keleti területeken találhatók.

A közép-magyarországi régióban a népsűrűség és a közlekedési infrastruktúra fejlettsége között erős a kapcsolat. A budapesti agglomerációban olyan településeket, amelyek a legalacsonyabb népsűrűségű kategóriába tartoznak, elsősorban a közlekedési szempontból periférikus helyzetű területeken elszórtan helyezkednek el. Az agglomeráció határán kívül magasabb népsűrűséggel ugyanakkor csak a fő közlekedési útvonalak (autópályák, főutak, vasútvonalak) mentén lehet találkozni.

Egyszerre kell tehát biztosítanunk az ország legfontosabb és legfejlettebb gazdasági területének további fejlődését, versenyképességének növekedését, valamint azt, hogy több hagyományos, alacsony fejlettségű, lemaradó térség komplex problémáin túllépve képes legyen bekapcsolódni a modern gazdaság vérkeringésébe. Ez utóbbi célt a fejletlenebb területek közvetlen támogatásával, illetve a fejlettebb területeken végrehajtott fejlesztések tovagyűrűző hatásának erősítésével kívánjuk elérni.

A legfejlettebb terület(ek)nek a régiójukat dinamizáló, az innovációt és tőkét közvetítő központokká kell válniuk, amelyek valódi tudásközpontként koncentrálják a K+F+I szektor, a felsőoktatási intézmények, valamint a legmagasabb hozzáadott értékű, kvalifikált munkaerőt igénylő ágazatok körét.

Az Operatív Program tervezése az előkészítés stádiumától kezdve az EU Duna Régió Stratégia (DRS) figyelembe vételével, releváns elemeinek beépítésével zajlik. A VEKOP EU DRS-t érintő prioritásainak kijelölése a fentiekre és a többoldalú egyeztetésekre figyelemmel történik az OP előkészítésének és végrehajtásának részeként.

A fentieket figyelembe véve határoztuk meg a már említett három fő területet (melyek direkt módon kapcsolódnak az Európa 2020 hat tematikus célkitűzéséhez: 1,3,4,8,9,10) amelyekre fókuszálva erőforrásainkat valós eredményeket leszünk képesek felmutatni.

E három fő beavatkozási területhez kapcsolódóan – az eddig elkészült stratégiák és az EU javaslatai alapján – a VEKOP intézkedései az alábbi specifikus céloknak kívánnak megfelelni konkrét válaszokat adni:

1. A regionális gazdasági teljesítmény fenntartható módon történő növelése (tudás-gazdaság, kreativitás, innováció):

a) Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése.

b) Kiemelt célcsoportokba tartozó vállalkozások növekedési potenciáljának javítása.

c) Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése.

d) Minőségi szolgáltatás-, vonzerő- és termékfejlesztés, valamint a turisztikai intézményrendszer megerősítése.

e) A tudásfelhasználás segítése.

f) A tudásáramlás erősítése.

g) A tudásbázisok megerősítése.

h) Vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása.

2. A közösségi infrastruktúra fejlesztése:

a) A Közép-magyarországi régió településeinek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális megújulása.

b) foglalkoztatásösztönző, közösségvezérelt helyi gazdaságfejlesztés a város és térsége harmonikus együttműködése érdekében.

c) A települési környezet társadalmi és fizikai rehabilitációja helyi integrált akciókkal

d) A mobilitás és foglalkoztatás növelése a közszolgáltatások családbarát fejlesztésével.

e) Önkormányzati közszolgáltatást nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése.

f) Önkormányzati tulajdonú lakóépületek energiahatékonysági célú fejlesztései.

g) Környezetbarát közlekedésfejlesztés a régió versenyképességének javítása érdekében.

h) Oktatási - nevelési szolgáltatások fejlesztése az intézményi háttér korszerűsítésével.

3. A foglalkoztathatóságot segítő társadalmi környezet fejlesztése:

a) Szociális intézményi háló fejlesztése.

b) A befogadó társadalom erősítése.

c) Humán segítő szervezetek fejlesztése, képzésük támogatása.

d) A gazdaság igényeihez igazodó oktatási és képzési rendszer támogatása, a közoktatás, köznevelés fejlesztése.

e) A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása.

f) A fiatalok tartós munkaerőpiaci integrációjának segítése.

g) Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése.

h) A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása.

Az igények, kihívások valamint a hozzájuk kapcsolódó specifikus célok, beavatkozási területek, amelyek a VEKOP beavatkozási fókuszpontjait képezik

Forrás: EU2020

Kapcsolódó dokumentum:

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Kapcsolódó hírek:

vissza