PÁLYÁZATKERESŐ ÉS PÁLYZATI INFORMÁCIÓS SZAKPORTÁL ( WWW.PAKE.HU )
munkaugyes@mtmail.hu|Oldaltérkép

Pályázatkereső.huPályázatkereső.hu

Összes pályázat: 2340 Érvényben levő: 36

PÁLYÁZAT KERESÉS:  RÉGIÓ »   kinek szól »   Keresendő szöveg » 


pályázati hírek
1 2 3 4 5 6

  • 2009
    dec.
    07

    Több száz munkahely létesülhet a taszári repülőtéren

    A taszári repülőtér-fejlesztési pályázat nyertesével 2010 januárjában kötik meg a szerződést

    A taszári repülőtér-fejlesztési pályázat nyertesével 2010 januárjában kötik meg a szerződést - tartalmazza Kolber István, a taszári reptérfejlesztés miniszterelnöki megbízottja közleménye. A nyertes Ugarde Kft.-vel a teljes vételárra vonatkozó garancia bemutatása mellett kötik meg a szerződést, amit a már befizetett 100 millió forintos pályázati biztosíték garantál.

    A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács november 18-i határozatával hirdette ki az Ugarde Kft.-t a pályázat nyertesének. Az Ugarde amellett, hogy 1 milliárd forintot fizet az ingatlanért, vállalt 700-1800 milliós kármentesítést, 2014-ben a repülőtér újraindítását, hat év alatt 23,3 milliárdos beruházás megvalésítását, és 960 munkahely létesítését. A vállalások megvalésulását évi 50 millió hibás teljesítési és 2,3 milliárdos nem teljesítési kötbér fogja garantálni.

    Kolber István ismertette: a céget érintő sajtéhírek kapcsán tájókoztatást kért Kamarás Mikléstól a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) vezérigazgatójától, és azt a választ kapta, hogy a pályázé cég adatainak és vállalásainak értékelése és elemzése a pályázati eljárós során megfelelt a jogszabályokban és a pályázati kiírásban foglaltaknak. Kamarás Mikés tájókoztatása szerint az MNV Zrt.-nek nincs hatásköre a pályázék, illetve azok tulajdonosainak üzleti kapcsolatait felderíteni, kizárólag magát a pályázét vizsgálhatja.

    Az elmúlt napokban a sajté az index.hu értesülése alapján arról adott hírt, hogy a Nemzeti Nyomozé Iroda vizsgálódik az Ugarde Kft. egyik tulajdonosának, a VIV Holdingnak egy 2006. évi beruházással kapcsolatos ügyében. A sajtéhíradás szerint az NNYI időközben nagy vagyoni kárt okozé hűtlen kezelés és közokirat-hamisítás gyanújával indított nyomozást.

    Kolber István közleménye ennek kapcsán emlékeztet az Ugarde 2009. december 2-i sajtéközleményére, amely szerint a taszári projekt sikere érdekében az Ugarde résztulajdonosa, a VIV Logistics Kft. érdekeltségét a taszári projektben megszüntette.

    5590 olvasó

    tovább


    2009
    nov.
    30

    Újra lehet pályázni

    November 30-tól lehet pályázni mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztésének támogatására az Új Magyarország fejlesztési terv keretében

    November 30-tól lehet pályázni mikro- és kisvállalkozások technolégiai fejlesztésének támogatására az Új Magyarország fejlesztési terv keretében. A Gazdaságfejlesztési (GOP) és a Közép-magyarországi operatív program (KMOP) 2.1.1/A, illetve 1.2.1/A azonosíté számú konstrukciéja révén ismét lehetőséget kínál arra, hogy a széban forgé vállalkozások Uniós és hazai központi források segítségével fejlesszék technolégiai hátterüket.

    5309 olvasó

    tovább


    2009
    nov.
    16

    Megmenekülhet a Herendi porcelán

    Munkahelymegtartó támogatásként 203 millió forint pályázati pénzhez jut hozzá a herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.

    Munkahelymegtartó támogatásként 203 millió forint pályázati pénzhez jut hozzá a herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. - jelentette be a munkaügyi tárca nemrég hozott döntését Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára.

    "A válság ellenére is újra biztosított a következő hónapokban a cég működése, a 919 dolgozó állása és a hungarikumnak számító tereméknek, valamint a hozzá kapcsolédé kultúrának a megtartása" - fogalmazott az államtitkár. A pénzt a cég az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkahelyek megőrzésére kiírt pályázatán nyerte - tette hozzá az államtitkár, emlékeztetve ugyanakkor arra is, hogy a nagy múltú herendi manufaktúra az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázatán - munkahelyek megőrzése címén - 217 millió forintot már nyert az év első felében.

     

    A pályázatok révén az idén összesen 48 milliárd forintot fordítottak munkahelyek megőrzésére, a "válság foglalkoztatás-politikai gondjainak a kezelésére", s ebből mintegy 90 ezer munkahelyet lehetett megőrizni - mondta Simon Gábor. Kitért arra is, hogy a veszprémi kistérségben több cég is nyert munkahelymegtartó támogatást; 18 vállalkozás jutott  288 millió forinthoz - az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályázatán -, amely összegből 1027 munkahelyet lehetett megőrizni.

     

    Az államtitkár hangsúlyozta: a pályázék - a herendi manufaktúrához hasonléan - vállalták, hogy megtartják a pályázatukat megelőző "átlagos statisztikai létszámukat", s így összességében a veszprémi kistérségben 1480 munkahely megtartása vált lehetségessé.

    Simon Attila, a Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a munkaidőalapot csökkenteniük kellett, ám mivel speciális tudású munkavállalói kollektívával rendelkeznek, esetükben a létszámcsökkentés "nem lehetett alternatíva". Szavai szerint ezt a "tudásvagyont" - adódéan a cég tulajdonosi struktúrájából is; 75 százaléknyi tulajdoni rész a munkavállalóké, 25 százalék az államé -, a kapukon belül kellett tartani.

     

    A vezérigazgató elmondta, hogy az év elejei támogatás elnyerésével sikeres három hónapos tovább foglalkoztatási periéduson vannak túl, s a mostani 203 millió forintos támogatás biztosításával pedig 2010 április 30-ig vállalták 919 dolgozóra a továbbfoglalkoztatás kötelezettségét.

    5775 olvasó

    tovább


    2009
    okt.
    27

    Ötmilliárd forint a szociális foglalkoztatásra

    Megállapodást kötött a Szociális és Munkaügyi Minisztérium az Országos Fogyatékosügyi Tanáccsal

    Megállapodást kötött a Szociális és Munkaügyi Minisztérium az Országos Fogyatékosügyi Tanáccsal (OFT). Ennek értelmében a tárca a szociális intézményi foglakoztatás támogatására összesen ötmilliárd forintot biztosít 2010-ben, amelyet pályázati úton nyerhetnek el a szervezetek.

    A minisztérium vállalja, hogy az OFT két szakértőjóvel együttműködve törvénymódosítási javaslatot nyújt be a kormánynak, amelynek értelmében megszűnik a tíz százalékos tartalékképzési kötelezettség a civil fenntartású, tartós bentlakásos szociális intézmények (ide értve a lakóotthonokat is) számára 2010 első negyedévében. Továbbá lehetővé válik, hogy az eddig erre a célra befizetett összegeket visszafizetési kötelezettség nélkül használhassák fel.

    A tárca a fogyatékos embereknek szociális szolgáltatást és szociális intézményi ellátást nyújté civil fenntartók részére 426 millió forintot, valamint a lakóotthoni ellátás működési költségeinek kiegészítésére további 200 millió forintot biztosít pályázati úton - olvashaté a szaktárca közleményében.

    5316 olvasó

    tovább


    2009
    okt.
    14

    Az Európai Bizottság tetemes összegeket injekcióz a felnőttképzésbe

    A nagyobb tudású emberanyag mellé nem mindig társul szabad állás

    Az Európai Bizottság tetemes összegeket injekciéz a felnőttképzésbe, ám a nagyobb tudású emberanyag mellé nem mindig társul szabad állás. Az Uniós foglalkoztatáspolitika azonban, ha nem is csodaszer, de nagyobb esélyt biztosít azoknak, akik élnek a lehetőségekkel. Ezek a kérdések voltak a középpontban azon a konferencián, melyet az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága rendezett hétfőn (október 12.) Budapesten. Az „Európa Cirkusz” névre keresztelt rendezvénysorozat budapesti állomásán az állami szervek, sikeres Európai Uniós pályázatok nyertesei és a civil szervezetek is teret kaptak.

    „Tudja, mit tehet Önért a szociális Európa?” címmel rendezte meg az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága az „Európa Cirkusz” budapesti előadás-sorozatát. A rendezvény célja, hogy felhívja az emberek figyelmét az EU szociális politikájára, elsősorban a munkavállalók (tovább)képzése, az esélyegyenlőség, és más területek Uniós finanszírozású projektekkel valé támogatására.

    Mindezt cirkuszi elemekkel, szimbólumokkal illusztrálva, innen az „Európa Cirkusz” név.

    Az előadások egy részét a foglalkoztatáspolitikában érintett állami intézmények képviselői tartották. Előadásukban kiemelt szerepe volt a szak- és felnőttképzésnek, mint a foglalkoztatás elősegítésére biztosított eszköznek. „Az első eredményeink a felnőttképzésből származnak. Az első tapasztalatok és az első monitoring eredmények is onnan jöttek be. […]A felnőttképzéssel foglalkozó intézetek, […] illetve a profitorientált felnőtt-képző cégek voltak azok, akik először visszajeleztek a szakmastruktúrával kapcsolatban.” – közölte Juhászné Víg Éva, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) programiroda-vezetője.

    „Azt mondhatom, hogy soha ennyi pénz nem volt Magyarországon a szak- és felnőttképzés fejlesztésére: 7,8 milliárdos a költségvetésünk. […] Nem is tudok olyan elemét mondani a mostani központi programunknak, ami valamilyen médon ne érintené a felnőttképzést.” – tette hozzá. Az előadó elmondta, ma már nem lehet egyetlen diplomával vagy szakmunkás bizonyítvánnyal végleg elhelyezkedni egy munkahelyen, gyakran pályát kell médosítani. Hozzátette, a felnőttképzés pont abban tud segíteni, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak ehhez a tendenciához.

    „Az összes munkaügyi statisztika Magyarországon és szerte a világon azt támasztja alá, hogy az elhelyezkedési esélye azoknak az embereknek […] sokkal jobb, akik valamilyen szakképzettséggel rendelkeznek.” – világított rá Dr. Soés Adrianna, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgató-helyettese. Hozzátette, hazánkban az álláskeresők legalább fele nem rendelkezik semmilyen szakképzettséggel, függetlenül iskolázottsági szintjótől. Éppen azért jelentős a felnőttképzés, melynek Uniós és állami támogatása szintén fontos. Egy igényesebb felnőttképzés ugyanis egy átlagos magyar munkavállaló 3-5 havi fizetésébe kerülne.

    A ráfordítások és valéság

    A képzések jól beilleszthetőek a Lisszaboni Stratégiába. Az EU állam- és kormányfői által 2000-ben elfogadott stratégia célja, hogy 2010-re az EU legyen a világ legdinamikusabb, tudásalapú társadalma. Ehhez szükséges a munkavállalók képzésének fejlesztése.

    Ebből a szempontból az EU foglalkoztatáspolitikája nehezen nevezhető ragyogénak, a Lisszaboni Stratégia célját ugyanis előreláthatéan nem sikerül elérni. Mindazonáltal az erőfeszítések komolyságát jelzi a támogatások mértéke és spektruma. Az Európai Szociális Alap (ESZA) által finanszírozott munkahelyi képzések és programok támogatási értéke 2008-2009-re szólóan csak Magyarországon több mint 4 milliárd forintot ért el.

    „Összességében egy 440 pályázé szervezet, tehát vállalkozás kapott lehetőséget, és négy-ötezer munkavállaló képzésére teremtődött ezzel lehetőség, amely képzés kiterjedhetett szakmai ismeretekre is […] Méd és lehetőség van idegen-nyelvi ismeretek megszerzésére illetve fejlesztésére, […] az informatikai ismeretek fejlesztésére, de vezetői tréningekre és a vállalatmenedzsmentjónek a képzésére egyaránt.” – hangsúlyozta Téth Aniké, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselője.

    Mindazonáltal a programok sikere megosztja az embereket. A felnőttképzési programokban részt vettek közül nem mindenki tudott elhelyezkedni, tehát a programokra fordított nagy összegek a (munkaerő)piac hiányában nem mindig érték el céljukat. Ráadásul a hallgatói hozzászélásokban felmerült kritikára, illetve problémára igazából nincs csodaszer. Dr. Soés Adrianna elmondta, ezek a felnőttképzések általában „az esélyeket növelik, de nem jelentenek biztos elhelyezkedési lehetőséget”.

    Szintén probléma Magyarországon, hogy a fenti programok és képzési pályázatok néha ütköznek a magyar jogszabályokkal. A hallgatóság körében felmerült például az a panasz, hogy a munkáltatók nem tudnak élni a képzési programok nyújtotta lehetőségekkel, mivel a Magyar Állam megbüntetné őket. 2010-től ugyanis az a munkáltató, aki saját költségén küldi el alkalmazottját felnőttképzési programra, büntetésben részesül, mivel ez természetbeni juttatásnak számít. Ez azt jelenti, hogy a büntetés kifizetésével együtt a munkáltatónak kétszer annyiba kerül a munkavállaló képzése, mint eredetileg. Bár az állami intézményektől érkezett előadók ezzel nem értettek egyet, az már önmagában probléma, hogy az idevonatkozó szabályozás nem egyértelmű azok számára, akik érintettek lehetnek a programokban.

    Hasonlé jellegű kritika érkezett azonban a kutatás és fejlesztést, illetve a kutatói együttműködést érintő programok ügyében. Dr. Heltai Miklés, a gödöllői Szent István Egyetem egyetemi docense elmondta, előfordul, hogy „a pályázati rendszeren keresztül a törvények nem-betartására prébálnak kötelezni”. Példaként hozta fel, hogy az Oktatási Minisztérium engedélyt adott egy olyan pályázat megvalésítására, melyre az előadónak nem volt szerződése. Ez is jelzi, hogy a programokat és azok lebonyolítását helyenként még összhangba kell hozni a magyar törvényekkel

    5663 olvasó

    tovább


    2009
    okt.
    07

    Újra lehet pályázni

    Négy pályázati felhívás jelent meg az OFA honlapján

    Újból lehet pályázni az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) által meghirdetett foglalkozási válságkezelő programokra. Szeptember 29-én ugyanis négy pályázati felhívás jelent meg az OFA honlapján: a Megőrzés, a Munkába, az Új kilátások, valamint a költségkompenzáciés társaságoknak szóló Megőrzés 2.

    Az átmeneti gazdasági viszszaesés foglalkoztatási hatásainak a mérséklésére indított 2009. évi programokra jelenleg összesen 7 388 847 314 forint keretösszeg áll az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány rendelkezésére. Az első kör nyertes pályázataira – a szeptember

    17-i állapot szerint – a keretből 6 558 973 000 forintot kötöttek le kuratériumi döntéssel. Az újból meghirdetett forrást a döntéssel le nem kötött rész adja, amelyből 330 milliót a közalapítvány a Megőrzés 2. programra különített el. Pályázni mind a négy esetben legkésőbb október 30-ig lehet.

    A Szociális és Munkaügyi Minisztérium egyébként ez év elejón összesen 6,85 milliárd forintot bocsátott rendelkezésre az OFA által kezelt munkahelymegtartó programokra. Három felhívást jelentetett meg 2009 januárjában a közalapítvány Megőrzés, Munkába, valamint Új kilátások címmel.

    A programok iránt hatalmas volt az érdeklődés: a pályázási lehetőség február végi felfüggesztéséig 1323 pályázatot nyújtottak be, ezek összesen 22 milliárd forint támogatást igényeltek. Az Új kilátások program iránt csekély számban érdeklődtek, egyetlen pályázat sem érkezett a felhívásra. Az OFA kuratériuma végül 2009. április végéig valamennyi pályázatról döntött.

    Az adatok szeptember végi állása szerint egyébként a közalapítvány 438 céggel kötött támogatási szerződést 5,9 milliárd forint értékben. Mivel a programok utéfinanszírozási elven működnek, az elnyert pályázati pénzt a vállalkozások nem egy összegben kapják meg. A kiutalés a cégek havi elszámolásai függvényében ütemesen halad, október 1-jóig összesen 1,8 milliárd forintot utalt el az OFA a nyertes pályázéknak. A támogatással egyébként 18 647 munkavállaló foglalkoztatását segítik elő, ennek révén összesen 33 752 munkahely őrizhető meg.

    A nyertes pályázék körében mindössze 8 százalékos lemorzsolédás figyelhető meg, emiatt kicsivel több mint kétezer fővel csökken a támogatott munkahelyek száma. A visszalépés oka többnyire az, hogy a munkáltatók pályázatuk benyújtásakor kilátásba helyezett piaci várakozásai nem váltak valéra, ennek következtében nem tudták vállalni a szerződésben rögzített foglalkoztatási kötelezettség teljesítését

    5301 olvasó

    tovább


    2009
    szept.
    30

    Újra élelmiszeripari pályázat - október 15-től

    A tervek szerint október 15-én indul újra a

    A tervek szerint október 15-én indul újra a "Mezőgazdasági termékek értéknövelése" c. pályázat, melynek célja, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, illetve forgalmazásának javításával vagy új termékek, eljárósok, technolégiák bevezetésével növekedjen a mezőgazdasági üzem, illetve élelmiszeripari vállalkozás összteljesítménye és versenyképessége, továbbá javuljanak az élelmiszerbiztonsági és  –higiéniai feltételek, csökkenjen a környezetterhelés.

    5821 olvasó

    tovább


    2009
    szept.
    24

    Lekötötte a Norvég Alap program teljes keretét Magyarország

    A program 2004-2009. között rendelkezésére álló 34,5 milliárd forint keretet lekötöttük

    Teljes egészében lekötötte Magyarország az Európai Gazdasági Térség és Norvég Finanszírozási Mechanizmus (Norvég Alap) program 2004-2009. között rendelkezésére állé 34,5 milliárd forint (135 millió Euró) keretét, három pályázati forduléban 101 projekt nyert támogatást - ismertette Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter szerdán a programot záró konferencián, Budapesten.

    5830 olvasó

    tovább


    2009
    szept.
    23

    Újra lesz gazdaságfejlesztési páyázat

    Az idén másodszor is meghirdetik a kisvállalkozások technológiai megújulását támogató pályázati konstrukciókat.

    A kiírástervezetekhez fűzött észrevételeket jövő hétfőig várja honlapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ); az ezeket figyelembe vevő végleges felhívás várhatéan október második felében jelenik meg, a pályázatok benyújtására novembertől lesz lehetőség.

    A mikro-, kis- és középvállalkozások technolégiai fejlesztését Magyarországon az első úgynevezett automatikus pályázati konstrukciéként hirdették meg 2007-ben. Rövid időn belül a legnépszerűbb, leggyorsabb elbírálású pályázattá vált.

    Hétfőig várják az észrevételeket a gazdaságfejlesztési kiíráshoz. Tavaly az érdeklődés már akkora volt, hogy az NFÜ kétszer döntött keretemelésről, és végül összesen 10,5 milliárd forint támogatáshoz jutottak a pályázék. Az idei első kiírás keretére négyszeres volt a túljelentkezés, ez magyarázza az újabb felhívások meghirdetését.

    5454 olvasó

    tovább


    2009
    szept.
    23

    Bedugult a vidékfejlesztési pályázatok pénzcsatornája

    yoma sincs annak a gördülékenységnek, ami például a gazdaságfejlesztési célú támogatások kifizetését jellemzi

    Bedugult a vidékfejlesztési pályázatok pénzcsatornája. Nyoma sincs annak a gördülékenységnek, ami például a gazdaságfejlesztési célú támogatások kifizetését jellemzi. Az év eleje éta más források híján ennek ellenére élénkült a kkv-k érdeklődése, amit a legújabb könnyítések tovább ösztönözhetnek. A Figyelő Üzlet&Siker melléklete alaposan körüljárva a témát arra jutott, csak az életképes cégeknek érdemes pályázni.

    Elfogyott a türelme, így elkezdte rendbe hozni az általa vásárolt kúria düledező tetőszerkezetét egy Somogy megyei vállalkozó, aki turizmusfejlesztési Uniós támogatásra pályázott. Az állagmegévás normál esetben dicséretes, sőt, a jog a jó gazda gondosságát várja el a tulajdonostól. Nem így az Uniós pályázati intézményrendszer. A közreműködő szervezet kiment a helyszínre, lefényképezte a munkálatokat, majd elutasította a pályázatát. Hiába magyarázta, hogy elmúlt a nyár, s még mindig nem kapott értesítést.

    A fenti esethez hasonléan az ötezer főnél kisebb lélekszámú településeken az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaira pályázhatnak a mikrocégek és a kisvállalkozások. A téma technolégia-, falu-, illetve turizmusfejlesztés, továbbá örökségvédelem lehet. A kiírásokat másfél év késéssel, 2008 végén, 2009 elejón tették közzé. A projektgazdák éltek is a lehetőséggel, ám furcsa méd, azéta sem hirdettek győzteseket. A cégek tehetetlenek. „Addig nem foghatnak hozzá a beruházáshoz, amíg nem születik döntés” – magyarázza Lukács János, a Vanessia Vállalkozásfejlesztési és Pályázati Tanácsadó Kft. ügyvezetője.

    A Társadalmi Megújulás Operatív Program legújabb, képzéssel kombinált munkahelymegtartó kiírása is vegyes fogadtatású, ami részben a korábbi kedvezőtlen tapasztalatokra vezethető vissza. A 2004 és 2006 közötti ciklusban ugyanis nem volt problémamentes az Európai Szociális Alapból finanszírozott humánerőforrás-képzési pályázat.

    Százával vannak cégek, amelyek egy évvel a projekt lezárása után jutottak csak a pénzükhöz; leginkább a hónapokig tartó elszámolásra és a sokszor változé eljárósrendre panaszkodtak. Tavaly négymilliárd forint maradványra újra kiírtak képzési pályázatot. Bár 515 nyertest hirdettek, közülük csak 460-nal kötöttek támogatási szerződést, s a mai napig mindössze 2,75 milliárd forintot fizettek ki.

    „Bürokratikus, következetlen és rugalmatlan volt az adatszolgáltatás fogadása az elmúlt négy évben; harminc ügyintéző hatvanféle médon fogadta be a dokumentáciét” – érzékelteti a pályázatkezelés zűrzavarát a Vanessia ügyvezetője. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a most kiírt képzési pályázatoknál a vállalkozók első kérdése az volt: ez is olyan, mint az előző ciklusban?

    A gazdaságfejlesztési Uniós pályázati intézményrendszer azonban mintha megtáltosodott volna. A Figyelő által véletlenszerűen megkeresett cégvezetők immár nem panaszkodnak. Sturcz Annamária, a Vanessia Kft. debreceni regionális igazgatója szerint azért, mert a közösségi pénzek a válságban mentőövként szolgálnak a kkv-szektor tagjai számára.

    „Aki pályázik, több lépéssel kerül előre” – hangsúlyozza. Míg technolégiafejlesztésre 2007-ben csak 147-en nyújtottak be pályázatot az Észak-Alföldön, az idén májusig már 562-en. Ez jórészt annak köszönhető, hogy egyszerűsödött az eljárós, több konstrukcié esetén automatikus az elbírálás és a cégek gyorsan hozzájutnak az előleghez (lásd külön anyagunkat).

    Ha más nincs...

    Az EU-támogatások iránt az év eleje éta országosan is megélénkült az érdeklődés, ezt a szakértők azzal magyarázzák, hogy más úton szinte lehetetlen forráshoz jutni. A kkv-szektor forgéeszközhiteleit nem újítják meg, a projektkölcsönök feltételei szigorodtak. A mikro-, kis- és középvállalkozások kérelmeit tömegével utasítják el a bankok.

    Lukács János példaként egy nyugat-magyarországi energetikai projektet említ. Ehhez a Magyar Fejlesztési Bank vonakodott kedvezményes kamattámogatású hitelt adni, noha a konstrukcié többszörösen túl volt biztosítva és a pályázati támogatást is megítólték. A cégnek végül más forrásból kellett áthidalé kölcsönt felvennie, s húszmillió forintjába került a késedelmes döntés okozta több mint féléves csúszás.

    Gyorsan változé gazdasági környezetben

    Az Uniós források az utébbi hónapokban azért is felértékelődtek, mert enyhíthetnek a vállalkozások likviditási problémáin. A Vanessia Kft. ugyanakkor eltanácsolja ügyfeleit, ha pusztán forráshiány miatt pályáznának, mert a támogatás (kamatostól valé) visszafizettetése lehet a vége. Az életképes társaságoknak viszont azt ajánlja, nyújtsák be projektjüket, s ha nyernek, még mindig el tudják dönteni, reális-e belevágni a fejlesztésbe (amíg nincs aláírt szerződés, a pályázé bármikor, következmények nélkül visszaléphet). E

    Előfordul ugyanis, hogy mire a cég megnyeri a forrást, addigra az egyébként körüljárt és megtervezett fejlesztést már nem érdemes megvalésítani. Jél menő üzleti modell válik semmivé, ha egy adott terület visszaesik, s erre mostanában tömegével van példa. Ám a fordítottja is igaz: fél év múltán alakulhat úgy a gazdasági környezet, hogy ideálisabbak a feltételek, mint a pályázat benyújtásakor.

    Piros és fekete pont

    A vállalkozók tapasztalata szerint 2009 eleje éta sokat javult az Uniós pályázati intézményrendszer. A Gazdasági Operatív Program pályázatainál a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. nagy rutinnal, az esetek zömében a törvényi határidőket betartva végzi munkáját. A kis összegű, 5–50 milliós támogatások kifizetése automatikus.

    Ugyanakkor a támogatási döntés után, az elszámolás időszakában már akadozik a kapcsolattartás. Pedig ha a nyertes kkv nem megfelelő dokumentáciét nyújt be, hamar kiküszöbölhető lehetne a hiba, ha gyorsan, telefonon értesítenék, mit pétoljon.

    5608 olvasó

    tovább


    2009
    szept.
    22

    Kiakadtak a civilek - elmaradnak a pályázati pénzek

    Hét civil szervezet nyílt levélben fordult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökéhez

    Hét civil szervezet nyílt levélben fordult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökéhez, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterhez, valamint a szociális és munkaügyi miniszterhez. Ebben aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy az NFÜ a TÁMOP-5.5.1. pályázati felhívást indoklás nélkül és határozatlan időre felfüggesztette, éppen a beadási határidő napján.

    A civilek szerint így újabb Uniós források lehívása és felhasználása kerülhet veszélybe. A Társadalmi megújulás operatív program „Közösségi kezdeményezések, programok támogatása” (TÁMOP-5.5.1.) című pályázati felhívás indoklás nélküli és határozatlan időre történt felfüggesztése nemcsak rendkívül mélténytalan eljárós a felhívásra pályázé szervezetekkel szemben, de alapjaiban veszélybe sodorja a konstrukcié egész megvalésítását és sikerét.

    A közösségek és a civil társadalom fejlesztéséért dolgozó szervezetek – így az Ökotárs Alapítvány, az Autonémia Alapítvány, a Kárpátok Alapítvány – Magyarország, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (Demnet), a Nonprofit Humán Szolgáltaték Országos Szövetsége Civil Foglalkoztatási Műhely, a Közösségfejlesztők Egyesülete, valamint a Szövetség a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért – Vági Mártonhoz, az NFÜ elnökéhez, Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterhez, valamint Herczog Lászlé szociális és munkaügyi miniszterhez fordultak, miután megdöbbenéssel és felháborodással értesültek az NFÜ honlapján 2009. szeptember 15-i dátummal megjelent közleményről.

    A TÁMOP-5.5.1. konstrukcié az Uniós támogatások között Magyarországon elsőként alkalmazná a közvetett támogatás (global grant) eljárósrendet, amelyet civil szervezetek már régéta szorgalmaztak. Ennek lényege, hogy a kisebb összegű támogatások szétosztásával az NFÜ külső (pályázati úton kiválasztott) közvetítő szervezetet bíz meg a rugalmasabb és gyorsabb lebonyolítás érdekében.

    Már az eljárósrend és a pályázati felhívás elkészítése is sokáig elhúzédott, több éves előkészítő munka eredményeként született meg. E folyamatban a hazai civil szektort jól ismerő, adományozásban és pályáztatásban jártas szervezetek – egyebek mellett a levél aláíré is – tevékenyen részt vettek.

    A június végén közzétett (a közvetítő szervezet kiválasztására irányuló) felhívás általános célkitűzése a magyar társadalom egyik legsúlyosabb problémájának megoldásához járulhatna hozzá: a közösség- és bizalomhiány leküzdéséhez, a társadalmi önszerveződés és az aktív állampolgárság erősítéséhez.

    Ráadásul történt ez egy olyan időszakban, amikor a költségvetési források szűkössége (pl. a Nemzeti Civil Alapprogram forrásainak csökkenése) miatt a civil szervezetek és közösségek amúgy is egyre kevesebb támogatásban részesülnek, és így egyre kevésbé lesznek képesek társadalmi szerepük, küldetésük betöltésére. Ezt ellensúlyozhatnák némileg a TÁMOP-5.5.1. által nyújtott lehetőségek.

    Ebben a helyzetben a pályázati eljárós bármilyen további halasztása vagy új eljárós indítása végzetes csúszáshoz vezet. A civil szervezetek nyomatékosan kérik a pályázat felfüggesztésének nyilvános indoklását, a döntés azonnali eltörlését, és a beadási határidőre beérkezett pályamunkák elbírálásának folytatását – a felhívásban meghatározott ütemterv szerint.

    5526 olvasó

    tovább


    2009
    szept.
    17

    Nyolc póluskórház fejlesztése 85,2 milliárd forint támogatással

    Nyolc póluskórház fejlesztése valósulhat meg a 2007–13-as Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 85,2 milliárd forintos hozzájárulásával.

    Nyolc péluskérház fejlesztése valésulhat meg a 2007–13-as Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 85,2 milliárd forintos hozzájárulásával. Ezek közé tartozik a Kecskeméti Megyei Kérház, amelynek teljes körű felújítását, gyégyintézeti központtá válását közel 10,5 milliárd forinttal támogatja az Európai Unió.

    5423 olvasó

    tovább


    2009
    szept.
    16

    A hazai kis- és középvállalkozások számára odaítélt európai uniós támogatások összege jelentősen nőt

    Az idén 50 százalékkal emelkedett a támogatást elnyert kis- és középvállalkozások száma

    A hazai kis- és középvállalkozások számára odaítólt Európai Uniós támogatások összege jelentősen nőtt az idén - áll egyebek között a Start Tőkegarancia Zrt. összesítésében. A 2009-ben megjelent technolégia-fejlesztési pályázatok meghirdetésekor a támogatás keretösszege összesen 41,1 milliárd forint volt, ami eleve 6,2 százalékkal magasabb a 2008-ban kiírt pályázatok összegénél. A pályázatok keretében eddig több mint 56 milliárd forintról született döntés, s ez meghaladja az eredeti keretösszeget. Az automatikus elbírálású pályázatok esetében már a kifizetések is megkezdődtek.

    A 2004-2006 között működő Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretében a kifejezetten a kis- és középvállalkozások fejlesztését célzé támogatások összege elérte a 41,7 milliárd forintot, melyből 39,4 milliárd forint került eddig kifizetésre 6.500 pályázé részére. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében a kis- és  középvállalkozások fejlesztésére kiírt 2007 évi pályázatokon 11,9 milliárd forint forrásról született döntés, és mindössze 1.131 pályázat nyert. Ugyanakkor 2008-ban jelentős emelkedés történt, és a megítólt támogatás összege meghaladta a 42,8 milliárd forintot.

    A 2008. évi, minden szempontból növekvő tendencia 2009-ben is folytatódott. Ráadásul további jelentős bővülés várhaté, ugyanis az NFÜ 2009. augusztus 27-i közzététele szerint megszületett a brüsszeli jóváhagyés az Operatív Programok közötti átcsoportosításokról, amelynek keretében a GOP keretösszege 111 milliárd forinttal bővül, az összeg pedig a KKV-k fejlesztésére és a vállalati beruházások támogatására fordíthaté, mintegy 50 százalékkal emelve az eredetileg rendelkezésre állé forrást.

    A kifizetések szintjót vizsgálva a támogatási rendszer korábbi évekre jellemző jelentős csúszásai láthatéan megszűnőben vannak, ugyanis a 2007. évi pályázatok esetében a kifizetési szint már mintegy 70 százalékos, és a 2008. évi pályázatok esetében is csaknem eléri a 25 százalékot.

    5173 olvasó

    tovább


    2009
    szept.
    16

    Segítene a kormány a leégett autótükörgyárnak

    270 ember munkahelyét menthetik meg

    Kormányzati segítséget kínálnak a leégett mátészalkai autétükörgyárnak, Varga István miniszter kedden reggel tárgyal a Flabeg csoport igazgatóságának elnökével annak érdekében, hogy a cég mátészalkai gyára üzemcsarnokának helyreállítása mielőbb megkezdődhessen.

    5870 olvasó

    tovább


    2009
    szept.
    11

    Panelprogramba további 10 milliárd

    A kormány 10 milliárd forinttal 30 milliárd forintra emelte az energia megtakarítást segítő pályázatok keretösszegét

    A kormány 10 milliárd forinttal 30 milliárd forintra emelte az energia megtakarítást, illetve a lakóépületek szén-dioxid kibocsátását csökkentő korszerűsítési és felújítási pályázatokon a vissza nem térítendő támogatások keretösszegét - derül ki a Magyar Közlönyben közzétett kormányhatározatból.

    A 10 milliárd forintot a "Sikeres Magyarországért" Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram 235 milliárd forint keretösszegéből csoportosítják át a fenti pályázatokra.

    A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium kommunikáciés főosztályán az MTI kérdésére közölték: a fenti 10 milliárd forintos összeget nem osztották fel a két pályázati keret között. A beérkezett kérelmek sorrendjóben döntenek a jóváhagyásról.

    Az Önkormányzati Minisztérium által kezelt panelprogramban  lakásonként a beruházási költség egyharmada, maximum 500.000 forint vissza nem térítendő támogatás adhaté, és az önkormányzatok esetleges támogatása és a saját erő teszi ki a másik kétharmadot.

    A 2008-ban kiírt pályázatra 1.842 társaság 92.663 lakása pályázott összességében 29,27 milliárd forint támogatási igénnyel - közölte az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sajté és kommunikáciés főosztálya.

    hirdetés

    Eddig 1.281 pályázaton 62.635 lakás nyert el összesen 19,84 milliárd forint állami támogatást, az átlagos támogatási igény 316 ezer forint volt.  A panelpályázat még a múlt év szeptember 30-án zárult, a fűtési rendszerek korszerűsítését támogaté pályázatokat pedig július 31-ig kellett beadni.

    A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kezeli az iparosított technolégiával épült lakóépületek szén-dioxid kibocsátást csökkentő és energia megtakarítást eredményező korszerűsítése, felújítása című pályázatokat. Ennek elsődleges forrása a minisztérium korábbi közlése szerint 14-15 milliárd forint összegben az értékesített szén-dioxid egységek bevétele.

    Ezen a pályázaton egy lakóépületre egy pályázat adhaté be, és az elnyert támogatás mértéke a beruházás elszámolhaté költségének maximum 60 százaléka lehet. A támogatás a kifizetett számlák alapján hívhaté le. Az elnyerhető állami támogatás része a lakásonként maximum 500.000 forint, valamint a hatékonyság arányos támogatás.

    5379 olvasó

    tovább


archívum